Az Európai Bizottság ma tette közzé az EU-s országok közlekedésére vonatkozó második eredménytáblát, amely a tagállamok teljesítményét 29, közlekedéssel kapcsolatos területen hasonlítja össze. Az eredménytábla célja, hogy a beruházási és szakmai prioritásokat igénylő területek megvilágításával segítse a tagállamokat közlekedési rendszereik javításában. A fenntarthatóbb és hatékonyabb európai közlekedés megvalósítása nagyban hozzájárul az Európai Bizottság két prioritásához: az előretekintő éghajlatpolitikát folytató energiaunió létrehozásához és a belső piac elmélyítéséhez.
Violeta Bulc, közlekedésért felelős európai biztos a következőképpen nyilatkozott: „A 2015-ös eredménytábla jól mutatja, mennyire dinamikus az európai közlekedési szektor. Örömmel látom, hogy a tavalyi évhez képest egyértelmű fejlődés mutatkozik például az infrastruktúra minőségében vagy a vasúti teherszállítási piacok megnyitásával kapcsolatban. Az eredménytábla arra is rávilágít, hogy a közlekedési szektorban mit kell még tennünk a munkahelyteremtés és a fenntarthatóság javítása érdekében.”
A felhasznált adatok több nyilvánosan hozzáférhető forrásból származnak (pl. az Eurostat, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Világgazdasági Fórum nyilvántartásaiból). Az első eredménytábla (IP/14/414) 2014-es közzététele óta a Bizottság finomított az indikátorokon és a tábla vizuális megjelenését is korrigálta. Az idei eredménytáblán az egyes tagállamok időbeli fejlődése is látható. Összességében a tagállamok az első eredménytáblához képest javulást értek el.
Az összesített pontszámok tekintetében 16 témakörben kiemelkedő teljesítményt nyújtva Hollandia vezeti a rangsort, utána következik Svédország, Finnország, az Egyesült Királyság és Dánia. A Magyarországra vonatkozó eredménytábla lent érhető el.
Az eredménytáblában tagországok vagy a következő témakörök szerint lehet keresni:
# Belső piac (a vasúti piac megnyitásával kapcsolatos mutatók, az EU-s szabályozás megsértése miatt folyamatban lévő bírósági ügyek, az EU-s közlekedési irányelvek nemzeti jogba való átültetésének üteme);
# Beruházások és infrastruktúra (a különböző közlekedési módok infrastruktúrájának minősége és a transzeurópai közlekedési hálózat – TEN-T – megvalósításának mértéke);
# Energiaunió és innováció (a megújuló energiaforrások használatának aránya az üzemanyagokban, az alternatív üzemanyagokat használó új személygépkocsik, az autóvezetők által a közlekedési dugókban töltött idő); valamint
# Emberek (közúti és vasúti biztonság, a női munkaerő aránya a közlekedési szektorban, illetve a fogyasztói elégedettség a különböző közlekedési módokkal).
A táblázatokban zölddel jelöljük az öt legjobb és pirossal az öt legrosszabb eredményt elért országot. A következő táblázat azt foglalja össze, hogy az egyes országok hányszor szerepelnek a legjobban és a legrosszabbul teljesítők között. A végső pontszámot a rossz eredmények számának a jó eredmények számából való kivonásával kapjuk meg.
