Az Európai Bizottság már eddig is példát mutatott azzal, hogy az érdekképviselőknek csak az átláthatósági nyilvántartásban való nyilvános regisztrációjuk esetén engedte meg a döntéshozóival való kapcsolatfelvételt. Ma ugyanerre kéri az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát is, kötelezővé téve a nyilvántartást minden olyan érdekképviselő számára, aki a brüsszeli szakpolitikai döntéshozatal befolyásolására törekszik.
Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Az uniós intézményeknek közösen kell azon dolgozniuk, hogy visszanyerjék polgáraink bizalmát. Nyitottabban kell végeznünk valamennyi tevékenységünket. A Parlamentre, a Tanácsra és a Bizottságra kiterjedő kötelező átláthatósági nyilvántartásra irányuló mai javaslatok fontos lépést jelentenek ebbe az irányba. A polgároknak jogában áll tudni, hogy kik igyekeznek befolyásolni az uniós jogalkotást. Javaslatunk egy egyszerű szabály: senki ne találkozhasson a döntéshozókkal előzetes regisztráció nélkül. A nyilvántartás révén bárki láthatja, hogy kik fejtenek ki lobbitevékenységet, kiket képviselnek és mennyit költenek.”
A Bizottság a mai napon olyan intézményközi megállapodásra tett javaslatot, amely a Parlamentre és a Bizottságra vonatkozó jelenlegi önkéntes átláthatósági nyilvántartásból kiindulva átfogó rendszert fog bevezetni a lobbitevékenységek átláthatóságának biztosítására. A Bizottság javaslatának köszönhetően most először lennének alkalmazandók mind a három intézményre – a Tanácsra is – ugyanazok a minimumszabályok. A javaslatok szerint az érdekképviselők csak az átláthatósági nyilvántartásban való előzetes regisztrációjuk esetén vehetnék fel a kapcsolatot a három intézmény döntéshozóival. Amióta a Bizottság ezt a szabályt 2014 novemberében az érdekképviselőkkel való saját kapcsolattartására vonatkozóan bevezette, a meglévő nyilvántartásba mintegy 4 000 új bejegyzés került be.
A mai javaslat a tevékenységek és az érintett szervek körét is pontosítja, hatékonyabbá teszi a nyilvántartás magatartási kódexének nyomon követését és lobbisták általi végrehajtását, továbbá az adatbeviteli követelmények egyszerűsítésével és a minőségellenőrzés fokozásával egyszerűsíteni és javítani fogja az adatok minőségét. E cél elérése érdekében a Bizottság javaslatot tesz a rendelkezésre álló források növelésére. Azok a nyilvántartottak, akik nem felelnek meg a magatartási kódexnek, az intézményekkel való kapcsolattartásuk ideiglenes felfüggesztésére kötelezhetők vagy a nyilvántartásból törölhetők.
Háttér-információk
Az átláthatósági nyilvántartás javasolt módosításai a Juncker-Bizottság uniós szakpolitikai döntéshozatal reformjára irányuló szélesebb kötelezettségvállalásának részét képezik. A javaslatok mai formájukat az érintettekkel folytatott intenzív megbeszélések nyomán nyerték el. A június 1-jéig tartó 12 hetes nyilvános konzultációra 1 758-an küldték el válaszukat, köztük 975 uniós polgár és 783 szervezet. A válaszadók kifejtették nézeteiket a jelenlegi átláthatósági nyilvántartás működéséről, valamint javaslatokat tettek a jövőbeli rendszer kialakítására.
A Juncker-Bizottság politikai iránymutatásban megfogalmazott, az átláthatóság fokozását célzó kötelezettségvállalásának megvalósítására már eddig is számos intézkedés született. A Bizottság 2014. december 1-je óta közzéteszi a biztosok, a biztosi kabinetek tagjai és a bizottsági főigazgatók érdekképviseletekkel tartott megbeszéléseire vonatkozó információkat. Alapvető szabály, hogy ilyen találkozóra csak olyan személyekkel vagy szervezetekkel kerülhet sor, akik vagy amelyek szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban.
A Bizottság szélesebb körű hozzáférést biztosított az Egyesült Államokkal tervezett transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatos tárgyalások dokumentumaihoz. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, áprilisban aláírt intézményközi megállapodás szintén fokozta az átláthatóságot az uniós döntéshozatali folyamat nyitottságát erősítő intézkedések elfogadásával, többek között a másodlagos jogalkotás szintjén. 2016 májusában a Bizottság új szabályokat fogadott el a szakértői csoportok tekintetében, és ezzel megerősítette az átláthatósági követelményeket és szinergiákat hozott létre az átláthatósági nyilvántartással.
A 2015 májusában előterjesztett minőségi jogalkotási programjában a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy szakpolitikai döntéshozatali eljárásában még nagyobb teret ad a nyilvános ellenőrzésnek és véleményezésnek. Új visszajelzési mechanizmusokat hozott létre, amelyek keretében az érdekeltek ütemtervek és bevezető hatásvizsgálatok útján a kezdeményezés előkészítésének első lépéseitől ismertethetik véleményüket a Bizottsággal, valamint a javaslatok Bizottság általi elfogadása után is hangot adhatnak nézeteiknek – ez utóbbiak a jogalkotási folyamat parlamenti és tanácsi szakaszába csatornázódhatnak be.
Az átláthatósági nyilvántartás a Bizottság átláthatósági kötelezettségvállalása végrehajtásának egyik kulcsfontosságú eszköze. Minden olyan tevékenységre kiterjed, amelynek célja az uniós intézmények jogalkotási és szakpolitikai végrehajtási folyamatainak befolyásolása. Az első átláthatósági nyilvántartást az Európai Parlament és a Bizottság közösen hozta létre 2011-ben, majd a 2014 áprilisában megállapított intézményközi megállapodással aktualizálta. A nyilvántartás jelenleg csak az említett két intézményre alkalmazandó, önkéntes és több mint 9 800 szervezetet foglal magában. E szervezetekre nézve a magatartási kódex kötelező. A regisztrálók között közjogi tanácsadók és ügyvédi irodák, szakmai szövetségek, nem kormányzati szervezetek, vallási szervezetek és tudományos szervezetek találhatók.
