Junker elnök a következőket nyilatkozta: „a Bizottság egy olyan politikai intézmény, amely közvetlenül elszámoltatható az Európai Parlament felé és amely az európai parlamenti választások eredménye fényében ötévente megújul. A jelenlegi biztosaink közül többen indultak már jelöltként az európai parlamenti választásokon, többen egykori miniszterelnökök vagy miniszterek. A jövőben szeretném, hogy – az összes tagállamban is bevett gyakorlathoz hasonlóan – a Bizottság tagjai anélkül indulhassanak jelöltként az európai parlamenti választásokon, hogy le kellene mondaniuk feladataik végzéséről, ahogy azt a jelenlegi keretmegállapodás előírja. Az európai parlamenti választások a demokráciáról szólnak, a Bizottság számára is. Ugyanakkor a korábbi bizottsági tagokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján úgy érzem, hogy a biztosok magatartási kódexének további szigorítására lenne szükség a lehető legmagasabb követelmények megállapítása érdekében az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére. A jövőben különösen a Bizottság elnöke esetében hosszabbítanám meg három évre a várakozási időszakot. A szigorúbb szabályok önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy minden esetben elfogadható etikus magatartást eredményezzenek, azonban kitűnő kiindulási pontot jelentenek.”
A keretmegállapodás módosítása
Az Európai Parlament elnökének címzett levél Juncker elnöknek a 2016. szeptember 14 -én elhangzott, az Unió helyzetéről szóló beszédében tett kijelentései, valamint a biztosi testületben november 22-én az ügyben folytatott irányadó vita nyomán született. Juncker elnök – a jelenleg az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 4. pontjában meghatározott – azon szabály eltörlését javasolja, miszerint a biztosoknak le kell mondaniuk az általuk betöltött hivatalokról, ha indulni akarnak az európai választásokon. A Bizottság humán erőforrásainak, illetve tárgyi eszközeinek kampánycélokra való felhasználásának megelőzésére megfelelő védintézkedéseket hoznak majd.
E javaslat tükrözi azt a tagállami gyakorlatot, amely lehetővé teszi a kormány tagjai számára, hogy az európai parlamenti vagy nemzeti választásokon végrehajtási feladataik elvégzése mellett is részt vegyenek.
A biztosok magatartási kódexének módosítása
Juncker elnök másik javaslata arra a várakozási időszakra vonatkozik, amely során a Bizottság volt tagjainak értesítenie kell a Bizottságot arról, ha hivatali idejük kitöltése után szakmai tevékenységet kívánnak folytatni. Az elnök a várakozási időszakot az egykori biztosok esetében az eddigi 18 hónapról két évre, a Bizottság elnöke esetében pedig három évre hosszabbítaná meg. A keretmegállapodással összhangban kéri az Európai Parlamentet e szándék véleményezésére.
Háttér-információk és a következő lépések
A 2010. évi keretmegállapodás előírja, hogy a Bizottság választási kampányban aktívan részt vevő tagjának fizetés nélküli szabadságra kell menniük, és ilyenkor a feladataikat a Bizottság egy másik tagja veszi át[1]. Ezt a kötelezettséget a biztosok 2011. április 20-i magatartási kódexe léptette hatályba[2].
Ma az elnök elküldte az Európai Parlament elnökének a keretmegállapodás, és különösen annak 4. pontja 5. és 6. bekezdésének módosítására irányuló bizottsági javaslatot. Az Európai Bizottság a megállapodás megszületését követően a lehető leghamarabb ennek megfelelően frissíteni tudja a biztosok magatartási kódexét.
A várakozási időszak tekintetében a keretmegállapodás 8. pontja szerint a Bizottság a biztosok magatartási kódexének az összeférhetetlenséggel vagy erkölcsi magatartással kapcsolatos felülvizsgálatát terjeszti elő, a Parlament véleményét fogja kérni.
[1] A keretmegállapodás 4. pontja 4., 5. és 6. bekezdésének teljes szövege a következő: „A Bizottság bármely tagjának választási kampányban való részvételét a biztosok magatartási kódexe szabályozza. A Bizottság azon tagjainak, akik a választási kampányban aktívan részt vesznek mint az európai parlamenti választások jelöltjei, a választásokat megelőző utolsó ülés végétől fizetés nélküli választási szabadságra kell menniük. A Bizottság elnöke a megfelelő időben értesíti a Parlamentet e szabadság engedélyezéséről, és megjelöli, hogy a Bizottság mely tagja veszi át a szabadságnak erre az időszakára a vonatkozó felelősségeket.”
[2] Lásd a biztosok magatartási kódexe 1.1. pontja 7., 8. és 9. bekezdését.
