Az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a mai napon közös közleményt fogadott el, amelyben intézkedéseket szorgalmaznak az óceánok tisztasága, az óceánokon utazók biztonsága, valamint az óceángazdálkodás fenntarthatósága érdekében. Az Európai Unió erőteljes szerepet vállal a globális színtéren, és ennek keretében menetrendet vázol fel az óceánpolitika irányításának javítására, mely ágazatokon átívelő, szabályalapú nemzetközi megközelítésen alapul.
Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – aki egyúttal a Bizottság egyik alelnöke is – a következőket nyilatkozta a témával kapcsolatban: „Ezzel a közös nyilatkozattal megerősítjük elkötelezettségünket azt illetően, hogy élen járjunk az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének megvalósításában, ami az uniós polgároknak és a világon élő összes embernek a javát szolgálja. Az óceánokon veszélyt jelent a bűnözők, a kalózok és a fegyveres rablók tevékenysége. A szárazföldi és a tengeri területekkel kapcsolatos követelések hatást gyakorolnak a regionális stabilitásra és a globális gazdaság működésére. A rendelkezésünkre álló eszközök mindegyikét hasznosítanunk kell annak érdekében, hogy megfelelően alakítsuk ki az óceánpolitikai irányítást, és hogy növeljük jelentőségét az EU külső tevékenységein belül. Ez konkrétan példázza, hogy az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája hogyan vezet gyakorlati eredményekre.”
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket hangsúlyozta: „Az óceánok rengeteg lehetőséget kínálnak a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció előmozdítására, ugyanakkor azonban olyan globális kihívások jelentenek fenyegetést a számukra, amelyek sürgős megoldást igényelnek. Ezek közé a kihívások közé tartozik az éghajlatváltozás, a hulladék felhalmozódása a tengerekben és óceánokban, valamint a világ népességének növekedése. Ez a közlemény lendületet hivatott adni annak, hogy az EU a jövőben is úttörő szerepet játsszon a fenntartható fejlődés előmozdításában, nemzetközi szinten részt vegyen az óceánpolitikai irányítási keretrendszer megvalósításában, és hasznosítsa az óceánok erőforrásait.”
Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos a következőket hangsúlyozta: „Bolygónk területének 70%-át óceánok borítják. A világ napjainkra ráébredt arra, hogy jobban kell oltalmaznunk az óceánokat. Erre csak akkor leszünk képesek, ha nemzetközi szinten szorosan együttműködünk egymással. Az EU az élére állt azoknak az erőfeszítéseknek, melyek célja, hogy világszerte szilárdabb alapokon álló óceánpolitikai irányítási rendszer jöjjön létre. Bejelentjük, hogy menetrendet dolgoztunk ki az óceángazdálkodás javítása, az emberek által az óceánokra gyakorolt nyomás csökkentése, valamint a tudományos beruházások növelése céljából. Ez biztosítani fogja, hogy a tengeri erőforrások hasznosítására fenntartható módon kerüljön sor a tengeri ökoszisztémák épségének és az óceánokra épülő gazdaság virágzó működésének érdekében.”
A ma közzétett javaslat 14 intézkedéscsomag megvalósítását szorgalmazza 3 kiemelt fontosságú területen: 1) A nemzetközi óceánpolitikai irányítási keretrendszer javítása 2) Az emberek által az óceánokra gyakorolt nyomás csökkentése és a kék gazdaság fenntarthatóságát szolgáló feltételek megteremtése 3) A nemzetközi kutatás és adatgyűjtés előmozdítása.
1. A nemzetközi óceánpolitikai irányítási keretrendszer javítása
Tengerhajózási biztonsági stratégiájának alapján az Európai Unió együtt fog működni a partnerországokkal, hogy csökkentse a tengerhajózási biztonságot fenyegető veszélyeket és kockázatokat – köztük a kalóztámadásokat, az emberkereskedelmet, illetve a fegyver- és kábítószer-kereskedelmet –, egyidejűleg pedig teljes mértékben kamatoztatni fogja az új ügynökség, az Európai Határ- és Parti Őrség, valamint az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal által biztosított kapacitásokat. Ezenfelül az EU elkötelezetten dolgozik az uniós közös biztonság- és védelempolitika keretében a Földközi-tenger és az Indiai-óceán térségében indított missziók és műveletek végrehajtásán. Az EUNAVFOR Atalanta nevű művelet a Szomália partjainál folytatott kalóztámadások felszámolására irányul, az EUNAVFOR MED Sophia művelet pedig a Földközi-tenger déli és középső részén tevékenykedő embercsempészek és emberkereskedők bűnszövetkezetei által végzett tevékenység ellehetetlenítését célozza. Utóbbinak köszönhetően eddig több mint 28 000 ember életét sikerült megmenteni a térségben.
2. Az emberek által az óceánokra gyakorolt nyomás csökkentése és a kék gazdaság fenntarthatóságát szolgáló feltételek megteremtése:
Most, amikor már hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, a Bizottság azon fog dolgozni, hogy a nemzeti és a nemzetközi szinten vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében felerősítse az óceánokkal kapcsolatos fellépést. Ennek kezdőpontját 2016. november 12-e jelenti, amikor is az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 22. Konferenciáján Marrákesben megrendezésre kerül az „Óceánok Napja”. Mivel az óceánok a keletkező szén-dioxid 25%-át elnyelik, fontos szerepet töltenek be az éghajlat szabályozásában. Ha nem teszünk lépéseket az óceánok felmelegedésének és savasodásának megfékezése érdekében, azt kockáztatjuk, hogy az óceánok képtelenek lesznek szabályozni az éghajlatot.
Az EU számára prioritást jelent a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépés. A világszerte kifogott halak legalább 15%-a illegális halászat révén kerül a halászhálókba. Értékük 8–19 milliárd eurót tesz ki évente. A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem élharcosaként az EU lépéseket fog tenni abból a célból, hogy előmozdítsa a multilaterális fellépést, és megerősítse az Interpol e területen betöltött szerepét. Az Európai Bizottság kísérleti projektet indít majd útnak, hogy műholdas hírközlési eszközök segítségével világszerte nyomon kövesse az illegálisan folytatott halászati tevékenységeket.
Az óceánokra a bennük felhalmozódó szemét egyre növekvő mennyisége is komoly veszélyt jelent. A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv keretében az EU 2017-re műanyagokra vonatkozó stratégiatervezetet fog előterjeszteni, mely az elképzelések értelmében elő fogja segíteni, hogy 2020-ra legalább 30%-kal csökkenjen a tengereket és óceánokat szennyező hulladék mennyisége.
A Bizottság azon fog dolgozni, hogy 2025-ig nemzetközi iránymutatások szülessenek a tengeri területhasználat-tervezés terén, illetve hogy a Horizont 2020 és a LIFE programból biztosított finanszírozás segítségével világszerte bővüljön a védett tengeri területek nagysága.
3. A nemzetközi kutatás és adatgyűjtés előmozdítása
A most következő lépés az, hogy a javaslatban felvázolt intézkedéseket megvitassák az uniós tagállamok a Tanácsban és az Európai Parlamentben.
Háttér-információk
A mai napon meghirdetett kezdeményezés szerves részét képezi azoknak az intézkedéseknek, melyeket az EU az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére válaszul hoz meg, különös tekintettel a 14. fenntartható fejlesztési célra („az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása”). A kezdeményezés alapjául az szolgál, hogy Karmenu Vella biztos politikai mandátumot kapott Juncker elnöktől, hogy az ENSZ keretében, egyéb többoldalú fórumokon és a legfőbb globális partnerekkel folytatott kétoldalú tárgyalásokon aktívan vegyen részt a nemzetközi óceánpolitikai irányítás alakításában.
Az EU – bilaterális, regionális és multilaterális partnerségek keretében – azon tevékenykedik, hogy kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája alapján előmozdítsa a biztonságot, a tengerekre és óceánokra épülő gazdaság globális növekedését és a világszintű óceánpolitikai irányítást. A globális stratégia, melyet Federica Mogherini főképviselő/alelnök 2016 júniusában terjesztett elő, a belső és a külső szakpolitikák szorosabb összehangolását szorgalmazza. A ma kiadott közös közlemény kapcsolódási pontokat hivatott létrehozni a hatékony óceánpolitikai irányítás belső és külső biztonsági dimenziói között. A közlemény épít több, korábban elfogadott stratégiára, mindenekelőtt az Európai Unió tengerhajózási biztonsági stratégiájára, illetve regionális – például a Guineai-öbölre és az Indiai-óceánra vonatkozó – uniós stratégiákra, ideértve az Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált szakpolitikát is. Ezek az erőfeszítések azt a célt szolgálják, hogy nemzetközi szinten javuljon a közös felelősségvállalás tengereink és óceánjaink iránt.
